Flamingógyűrűzés

2016. szeptember 16. 11:38 - Mokos Béla

Kontor Csilla írása

Kontor Csilla EVS önkéntes Spanyolországban, Katalóniában. Fogadó szervezete a SEO/Birdlife. Egy különleges élményről olvashattok az alábbi cikkben.

A Parc Natural emberei minden évben megrendezik a flamingófiókák gyűrűzését. Ez a kivételes esemény idén augusztus 28-ára esett, és Riet Vellből ötünknek volt lehetősége menni. A 200 résztvevőnek több mint a felét a szponzor bank alkalmazottai tették ki, úgyhogy nagy harc ment a helyekért. Vannak, akik évek óta várják, hogy bekerülhessenek a csapatba, és segíthessék a szakemberek munkáját.

Eligazítás

27-én, szombaton este a Sant Carles de la Ràpita-i sportcsarnokban tartották az eligazítást. Megkaptuk a pólóinkat, amelyeknek a színe határozta meg, melyik brigádba tartozunk. A póló mellé járt egy névtábla a beosztással (az enyém portador – azaz olyan önkéntes, aki kézben tartja a madarat, amíg megmérik és meggyűrűzik) és egy tájékoztató füzet, katalán nyelven. Amúgy az egész eligazítás katalánul volt, de a főnököm nagyjából elmagyarázta, mi a lényeg. Mi, Riet Vellből mindannyian a kék csapatba kerültünk, kivéve Sarát, aki a feketébe, jegyzőkönyvezőként.

28-án reggel 4 órakor találkoztunk ismét a sportcsarnokban. Némi aprósütemény után úgy éreztem, itt az ideje a félévente egyszer elfogyasztott csésze kávémnak, ez később jó döntésnek bizonyult (nem aludtam el állva). Ezután elindultunk a munka helyszínére, a Delta déli részéből kinyúló földnyelvre.

Ha valaki Poble Nouban véletlenül fölébredt a kocsik zajára, igencsak csodálkozhatott, mit keres 40 autónyi ember vasárnap hajnali 5-kor a falujában. Végigmentünk a Trabucadoron, majd Les Salines, a sólepárlók területén. Ez azért is izgalmas, mert oda tilos bemenni, és mindig is kíváncsi voltam rájuk. Végül a félsziget közepe körül szálltunk ki az autókból. Mindenki kapott egy kb. 2,5 méteres nádpálcát, majd brigádok szerint csöndben libasorba álltunk. Begyalogoltunk a vízbe, ami hol bokáig, hol térdig ért, és elfoglaltuk a helyünket. Ezután kb. egy órát álldogáltunk csöndben. Néztük a napfelkeltét, hallgattuk a madarakat. Ez idő alatt az összes csapatot a helyére irányították a szervezők. A kb. 200 ember végül egy kör alakzatot alkotott, amelynek az volt a lényege, hogy közrefogjuk a flamingókat és egy műanyag ponyvákból épített karámba tereljük őket. Miután kiadták az utasítást, hogy kezdődik, elkezdtük bezárni a kört. Minél közelebb kerültünk a flamingókhoz, annál idegesebbek lettek. A felnőtt egyedek elrepültek, de a fiatalok nem tudtak, így ők össze-vissza rohangáltak. Amelyik ki akart törni a körből, azt a pálca segítségével vissza kellett zavarni. Pár perc alatt sikerült a kb. 80 madarat (egy törött szárnyú felnőtt is odakeveredett) beterelni a kör alakú karámba. A legjobb rész csak ezután következett, a gyűrűzés!

Ez is csapatonként zajlott, így a kékeknél is volt egy ember, aki a flamingókat adogatta ki a karámból a portadoroknak (nekünk), mi aztán kézben tartottuk őket, amíg megmérték a lábukat, a szárnyukat, a csőrüket, fém-és műanyaggyűrűt raktak rájuk, és végül a súlyukat is megnézték. Méretükhöz képest elég erősek, az egyik folyamatosan szabadulni akart a kezemből, de egy idő után feladta és fejét leszegve megvárta, míg kiengedik. Egyébként nagyon puhák és általában türelmesek az ifjú flamingók.

Amelyiknél valamilyen rendellenességet észleltek, azokat megvizsgálták az állatorvosok, de komoly problémát nem találtak náluk, így a munka végeztével ők is visszamehettek a családjukhoz.

10 óra környékén végeztünk, ezután ebéd következett a Campingben, majd hazamentünk aludni.

Ui.: ha megszerzem a képeket, rakok még föl!