Két hónapot töltöttem önkéntesként Latinovacban (Horvátország), az Eko Centar
nevű civil szervezetnél. Az Eko Centar elsősorban a permakultúrára és a
környezettudatos életmódra fókuszál, ennél azonban jóval összetettebb feladatok,
élmények és tapasztalatok várnak az ide érkezőkre.

Önkéntességem 2019. április elsejétől május végéig tartott; e két hónapot tíz,
szintén két hónapra érkező önkéntessel, és négy hosszú távú (6 hónapra érkező)
önkéntessel töltöttem. Azt hiszem, bárhova is megy az ember, a legfontosabb, hogy
milyen csoport veszi körül, és elsősorban a csapattól függ, hogyan érzi magát. Én nagyon
szerencsésnek mondhatom magam, mert hihetetlenül nyitott, rugalmas, kíváncsi,
érdeklődő, de egyben tapintatos és figyelmes emberek társaságában tölthettem
önkéntességem két hónapját. Akár a kötelező feladatokról, akár a szabadidős
tevékenységről van szó, mindkét esetben egységes csapatként tudtunk működni, és
ahogy tudtunk, segítettünk egymásnak. Nem könnyű két hónapon át szinte állandóan
társaságban lenni, de itt mindenki tiszteletben tartotta a másik egyéni és szociális
igényeit, ami megkönnyítette az együttélést. Habár nagyon gyorsan és könnyen
összebarátkoztunk, néhány csapatépítő játék is segítette az összekovácsolódást.

Csapatépítő játékok

Feladataink igen színesek voltak és széles skálán mozogtak. Elméleti és gyakorlati
képzéseken vettünk részt, melyek magukba foglalták a kertészkedéstől, komposztálástól
kezdve a renováláson, építkezésen át a fesztiválszervezést is. Feladataink nagyobb része
a május elején megrendezett Tavaszi Fesztiválra való készülődést jelentette – színpadot
építettünk, különböző játékokat, programokat szerveztünk gyerekeknek, felnőtteknek
egyaránt, egy kis interkulturális színezettel. A készülődés során érdekes volt látni és
megismerni a többiek országát, kultúráját, emellett azonban azt kell mondanom, hogy a
saját országomhoz és kultúrámhoz is közelebb kerültem.

A „tanteremben”

Színpadépítés, kertészkedés, készülődés a Tavaszi Fesztiválra

Ezt a folyamatot erősítették a „nemzetközi estek”, melyek során mindenkinek el
kellett készítenie országa legjellegzetesebb fogásait (vegetáriánus kiadásban), s egy
rövid, főleg személyes élményekből táplálkozó prezentációval be kellett mutatnia
kultúráját és saját magát, a saját helyét ebben a kultúrában. Számomra nagyon érdekes
volt megtapasztalni, hogy mekkora feladatot és némi nehézséget is jelent a saját
kultúrám bemutatása, hiszen beleszülettem és abban nőttem fel, s ahhoz, hogy be tudjam mutatni, kicsit kívülről kellett szemlélnem – ilyen pozícióból még sosem
tekintettem Magyarországra, s nagyon hálás vagyok ezért az élményért.

Rakott krumpli, perec… magyar-német nemzetközi est, előtte-utána :)

A csoportos munka mellett egyéni feladatot (personal project) kellett
választanunk – ideérkezésünk után nem sokkal ki kellett gondolnunk egy személyes
projektet, amit a két hónap alatt véghez akarunk vinni. Én az Eko Centart jelző táblák
renoválását választottam, ami egyszerre volt alkalmas arra, hogy fejleszthessem
manuális készségeim, illetve hogy segíthessek még inkább felhívni az emberek figyelmét
a szervezetre.

A projektbe tartozó csoportos és egyéni feladatok mellett munkánk fontos részét
képezte az, hogy segítsünk a faluban lakó idősebb embereknek, pl. a téli tűzifa
begyűjtésében, elhelyezésében, illetve más feladatokban a kert és a ház körül.
Számomra maradandó élmény volt az erdőben töltött nap, mely során megtanultunk fát
aprítani. Ennek később nagy hasznát vettük, mert az önkéntesek számára fenntartott
konyhában a hideg időben könnyen tudtunk tüzet rakni a kályhában.

A fizikai munka mellett a permakultúrához kapcsolódó kurzusokon is részt
vettünk, melyeket a koordinátorok tartottak, s habár eddig is próbáltam
környezettudatosan élni, bizonyos új információk igen revelatívak voltak számomra.
Emellett más jellegű szellemi tevékenységre is lehetőségünk adódott: az egyik önkéntes
társammal angol órát tarthattunk a szomszédos faluban lévő általános iskolában a
felsőbb osztályokban.

Emellett alkalmunk nyílt ellátogatni egy középiskolába, ahol feladatunk elsősorban
az önkéntesség promotálása volt a gimnazisták körében.

Szabadidőnkben időnként dolgoztunk és segítettünk a faluban lakóknak, de a
hosszabb szüneteinket utazással töltöttük. Általában keddtől szombatig dolgoztunk,
reggel kilenctől délután egyig, majd délután öttől hétig, de a koordinátorok úgy
szervezték, hogy legyen néhány három- vagy négynapos hosszú hétvégénk is. Első utunk
Zágrábba vezetett, ahonnan könnyedén meglátogathattuk a Plitvicei Nemzeti Parkot,
valamint a tengerpartot is (Zadar városát), májusban pedig Szarajevóban töltöttünk egy
hétvégét. Utazásainkat könnyen meg tudtuk szervezni, s tekintve, hogy az Eko Centar
szállást és a munkanapokon napi háromszori étkezést biztosított, a havi zsebpénzünk
fedezte az útiköltségeinket.

Zadar és Szarajevó :)

Az Eko Centarban töltött időszak életem első önkéntes projektje volt, a
szervezet és a falu is kedves, nyitott, barátságos környezetet és atmoszférát biztosít az
önkéntesek számára, a koordinátorok segítőkészek és igyekeznek mindent megtenni
azért, hogy az önkéntesek jól érezzék magukat. Akár szabadidejüket is arra fordítják,
hogy velünk foglalkozzanak; én például külön horvát órákat vehettem az egyik
koordinátortól, Danijelától, aki szinte kérés nélkül ajánlkozott arra, hogy segítsen
nekem. Külön ki kell emelni, hogy a munkanapokon mindig remek és nagyon finom
vegetáriánus ételeket biztosítottak számunkra! :)

Örülök, hogy megtanulhattam vályogfalat építeni, természetes anyagokból
szigetelést készíteni, összességében annak, hogy tapasztalatot szerezhettem többféle
kétkezi munkában.

Vályogfal – épülés közben és már majdnem készen, illetve szigetelés

A kezdetekben nem is gondoltam, hogy egy pici faluban is ennyi élmény vár rám,
hogy minden nap ilyen változatos lehet, de ez a két hónap megtanított arra, hogy az
élményeket mi magunk teremtjük, s ehhez nem kell egy nagyvárosban élnünk.

A faluban lakóknak szervezett teapartin készült csoportkép :)

Sipos Hédi az European Solidarity Corps program támogatásával Horvátországban volt önkéntes. A projekt küldő szervezete a Fiatalok a Vidékért Egyesület.