2016.09.01.-jén kezdődött a projectem, Lengyelországban.
Elötte találkoztam csodálatos küldőszervezetemmel, ahol olyan embereket ismertem meg akik ugyanilyen programra jelentkeztek a világ egyes pontjain.

A küldőszervezetem alaposan felkészített a 11 hónap szépségeire, és nehézségeire is, ami sokat számított, illetve a projekt idején is rendszeresen érdeklődtek és ajánlották fel segítségüket, ha bármiben elbizonytalanodtam!
Szóval útra keltem két társammal, akikkel hamar megtaláltuk a közös hangot, ami a projekt végéig kitartott és most azon túl is szerencsére tart.

Amint megérkeztünk, várt ránk a fogadószervezetünk, és elvittek minket a lakásunkra.
Én 3 lánnyal éltem együtt. Egy olasszal, ukránnal és egy spanyollal, akik szintén akkor érkeztek amikor én, valamint ugyanakkor fejezték be a projektet, amikor én.
A spanyol lakótársammal hamar barátok, később pedig legjobb barátokká váltunk.

Mi óvodában dolgoztunk, ahol nagyon szerencsésnek érezhettem magam. 21 gyerek, egy óvónéni és egy óvóbácsi társaságában élvezhettem a mindennapokat. A munkatársaimmal is
hamar megtaláltuk a közös pontot, ami nagy biztonságot, és megnyugvást jelentett számomra.

Attól függetlenül, hogy mindenkit nagyon megszerettem, azonnal megtaláltam azokat akik számomra kicsit különlegesebbé váltak az idő múlásával.

Nagyon szerettem mindennap dolgozni, és nagyon sokat jelentett , hogy a gyerekeken és a szülőkön is azt láttam hogy egészen megkedveltek.

Természetesen nem csak a munkahelyemen, hanem a közösségi életben, és a nekünk szervezett programokon is barátokra leltem, akikkel egy idő után szinte heti rendszerességgel beszéltük és ünnepeltük meg a velünk történteket.

Abban biztos vagyok, hogy itt a mindennap élményeit nem tudom 100%- ban átadni, ezt személyesen kell megtapasztalnod neked is!

Sok szerencsét!

Szabó Dorottya Lengyelországban EVS önkéntes az Erasmus+ program támogatásával.