"Miért vagyok itt?" Ezen cím alapján most írhatnék a motivációimról, eddigi életutamról, amely ahhoz a ponthoz vezetett, hogy most kint vagyok Svédországban. De ez a bejegyzés most nem erről szól. Most az ittlétem technikai részleteiről akarok beszélni. Vagyis, hogy mi által vált lehetővé az, hogy Svédországban töltsem a 2016-os év további részét.
Jelenleg egy EVS projekt keretében vagyok Alvestában. Az EVS a European Voluntary Service, magyarul az Európai Önkéntes Szolgálat rövidítése. A program az Erasmus+ keretei között valósul meg, s lehetőséget nyújt minden érdeklődő, 17 és 30 év közötti személynek, hogy részt vegyen egy külföldi projektben. A projektek az egyes szervezetek profiljától függően igen változatosak: lehetsz vízi mentő Máltán, részt vehetsz egy színház életében Norvégiában vagy tarthatsz foglalkozásokat gyerekeknek Lengyelországban. A program állja a kiutazás költségeit (egy meghatározott kereten belül), a lakhatást, étkezést, s bizonyos mennyiségű zsebpénzt is kapsz minden hónapban, amelyből szórakozhatsz vagy utazhatsz. Ezekért cserébe heti 30-35 órát kell dolgozni a kiválasztott szervezetnél. (További részletes leírást és információt az EVS-ről itt talál, akit érdekel: http://www.fve.hu/evs.html. Továbbá még itt: http://www.eplusifjusag.hu/hu/evs/volunteer).
Szóval mi kell ahhoz, hogy elinduljon az EVS kaland? Egy küldő szervezet, egy fogadó szervezet, egy ütős önéletrajz és motivációs levél, nomeg kitartás. (És szerencse. Meg türelem. Helyzettől függően). Először választasz egy küldő szervezetet, utána nézegeted a projekteket, amelyekre keresnek embereket, küldözgeted a CV-det és reménykedsz a sikerben vagy legalább egy Skype interjúban. A konkrét sztori persze mindenkinél más. Itt az enyém.
Az én küldő szervezetem a Fiatalok a Vidékért Egyesület (röviden FiVE, online http://www.fve.hu). 2015 augusztusában bukkantam rájuk Facebookon, testvérem ajánlása alapján. Egy svédországi projektet hirdettek éppen: Alvestába kerestek önkéntest a 2016-os évre, januártól decemberig, egy, az ottani vasútállomás második emeletén működő kiállító terembe a kiállítások promóciójára, dokumentálására, segítésére. Bár akkor még sok részletet nem ismertem az EVS-ről, jelentkeztem a projektre, s láss csodát… Nem kaptam meg. Nem meglepő, hiszen 150 ember jelentkezett Európa-szerte. Nem is gondoltam rá sokat, de az EVS-nek utána olvastam, elmentem tájékoztatóra, s eldöntöttem: nekem ez kell. Azt tudtam, hogy mindenképpen Svédországba szeretnék majd menni, s tudtam, körülbelül milyen projektek érdekelnek. Az egyetem mellett viszont a téma nem vetődött fel újra egészen 2016 márciusáig. Akkor hirdetett egy svéd szervezet (a Globala Kronoberg/Nätverket SIP) több projektet is. Megtetszett a szervezet profilja, s jelentkeztem is a felhívásokra (köztük a 2017-es alvestai projektre), ám újból nem kaptam választ. Mivel épp szakdolgozatot írtam s nyelvvizsgára készültem, így csak fél szemmel figyeltem a további lehetőségeket, kicsit félve ugyan, hogy lecsúszom valamiről. És aztán április végén jött a nagy lehetőség: egy másik önkéntes hazajön Alvesta-ból, helyére keresnek új embert. Gyorsan ugrottam apukám számítógépéhez, s küldtem az önéletrajzot majd a motivációs levelet. Utána egy hétig tűkön ülve vártam. Végre jött egy válasz: lesz Skype interjú. Teljes izgalomban vártam a napot, majd az azt követő csütörtökön végig csak erre tudtam gondolni (és reggel volt egy vizsgám - nem szerencsés kombináció). Este pedig jött a hír: engem választottak a projektre! 3 hét, s utazom Svédországba, arra a projektre amelyre legelőször jelentkeztem. (A vizsga is 5-ös lett végül amúgy).
A fogadó szervezetem a Globala Kronoberg, amely egy nagyobb „esernyőszervezet”-nek, a Nätverket SIP a része. A SIP több szervezetet tömörít, amelyek mind különböző profillal rendelkeznek, közös bennük, hogy céljuk a társadalom és közösség demokratikusabbá, hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tétele. A Globala Kronoberg elsősorban a csereprogramok, és így az EVS lebonyolítását végzi. Ennél mélyebben belemenni a részletekbe bár érdekes lenne, ugyanakkor túl hosszú is, így ajánlom a szervezet honlapját olvasásra: http://www.sip.se/ (Google Fordító javasolt).
Én az Alvesta Utställninghall-ban, vagyis az alvestai vasútállomás második emeletén működő kiállítóteremben dolgozom. A kiállítóterem célja, hogy bemutassa a közösség életét, valamit a világ többi részét az átutazóknak, várakozóknak, érdeklődőknek. (info itt, Google Fordító továbbra is javasolt: http://www.alvesta.se/se--gora/Utstallningshall/, Facebook: https://www.facebook.com/Alvesta-Utställningshall-289710797801322/). Ugyanitt található egy antikvárium, ha épp egy jó olvasmány kellene az útra valakinek. Az ötlet szerintem fenomenális; hogy az utazás üresjáratait, vonatra várakozás óráit hasznosan töltse az ember, új dolgokat megismerve.
Így vált tehát lehetővé az én EVS kalandom Svédországban, az Erasmus+-on keresztül, a FiVE és a Globala Kronoberg koordinátorainak segítségével.
Dorkó Sára EVS önkéntes Alvesta-ban, Svédországban.
Forrás: http://sarainalvesta.blogspot.hu/
