Budapesti Liszt Ferenc Repülőtér, hajnali 4:00. Állok a fehér bőröndbe csomagolt kis életemmel a kijelző előtt és várok, közben 3 óra alvással a hátam mögött próbálok értelmes választ találni arra, hogy mi ösztönzött arra, hogy a berendezett, nyugodt, fővárosi életemet fenekestül felforgassam és elutazzak egy számomra ismeretlen vidékre, ismeretlen emberek közé. Talán menekülök, mert van mitől, vagy keresem az újat. Nem igazán találom a választ, sírnom kell, nem akarok itt lenni. Aludni akarok, vissza bújni mellé és megölelni őt. A bizonytalan viszontlátás is feszélyez. Ha Max itt lenne, biztosan meg tudna vigasztalni, de már ő sincs. A gép felszáll.

A hazaérkezés boldoggá tesz, de az ismeretlen kevésbé. Ahogy közeledik az idő, egyre inkább ki akar ugrani a szívem. Pici koromtól tervezgettem, hogy majd egyszer jól világgá megyek. Tessék, mehetek, itt az első lépés, mégsem ilyennek terveztem. Úgy képzeltem el, hogy sokkal kevesebb fájdalommal jár, vagy nem is jár fájdalommal egyáltalán, csak mókával és kacagással, de ez most mégsem olyan. Velem van baj vagy a világgal? Valószínű mindkettővel.  Visszaút nincs, önkéntes leszek!

Szia Székelykeresztúr! Te leszel az otthonom fél évig. Az első gondolataim: a város túl kevés, a körülöttem levő embersokaság túl sok.  Az első két nap antiszockodással telt el. Sosem éreztem magam annyira egyedül, mint azokon a napokon. Gratulálok Laura! Ez egy átfontolt és remek döntés volt megint! Élvezd!

Nézem a dombokat, az őszi faleveleket és a templomot a házunkkal szemben, a székelykapuival. Református templom, picit az otthonomra emlékeztet, a sok szép versre, amik gyakran felcsendültek, amikor még minden olyan egyszerű és békés volt. Megnyugvást érzek. Vágjunk bele! 

A kezdeti vajúdás végül beérett. Rendkívül hálás vagyok! Néhány hét alatt egy sokkal vidámabb, élettel telibb emberré váltam. Azt csinálom, amit szeretek: írok. Csodálatos emberek vesznek körül, utazunk, nevetünk, részt veszünk a város életében. Világgá menni nem is olyan rossz dolog, és ez még csak a kezdet. :)

Az eredeti blogbejegyzés itt található: https://www.blogger.com/profile/07762196533295665210