Aušra Gadliauskaité Litvániából érkezett Gödre, hogy az Erasmus+ EVS program résztvevőjeként 7 hónapon keresztül támogassa az Iskola tanórán kívüli programjait. Aušra fizikoterápiát tanult az egyetemen, melynek köszönhetően Keszey Bora segédeként részt vesz az alapozó terápia foglalkozásokon, továbbá szereti a kézműves szakmákat, így látogatja Mráz Bence bőrös szakkörét is. A 24 éves litván önkéntes lányt arról kérdeztem, miért szeret önkénteskedni és milyen élményeket gyűjtött eddig Magyarországon.

 Mivel foglalkoztál és hol éltél az önkéntes szolgálat előtt?

A szülővárosomat Anykščiai-nak nevezik. Ez egy kimondhatatlan nevű litván kisváros. Itt nőttem fel és itt éltem 19 éves koromig. Majd Vilniusba, Litvánia fővárosába költöztem, hogy az egyetemen fizikóterápiát tanuljak. Nagyjából két éve fejeztem be az alapképzést, majd pedig ezt követően sok mindent kipróbáltam csak azért, hogy egy kicsit élvezzem az életet. Volt , hogy dolgoztam, de volt, hogy csak egyszerűen meglátogattam az Európa különböző országaiba költözött barátaimat, és persze sokat önkénteskedtem. Olyasmiket csináltam, amire korábban nem volt időm. És most is éppen ez történik velem.

 Ennyire szeretsz önkénteskedni?

Az elmúlt 10 év során már nagyon sok és különböző féle szervezetnél végeztem önkéntes munkát. Ez egy életforma, amit ha egyszer kipróbálsz, akkor rabul ejt. Azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell jól keresni ahhoz, hogy boldog legyen az ember. Számomra éppen elegendő az, ha olyan emberek vesznek körül, akik olyasmit csinálnak, amit én is szeretek csinálni. Nekem nem fontos még az sem, hogy ez a tevékenység fejlessze a képességeimet. Számomra elég az is, ha csak úgy egyszerűen segíthetek másoknak, vagy csak boldogabbá tehetem valaki napját, mert ez engem is valamiért boldogabbá tesz.

 A sok jó élmény ellenére, ez azért mégis csak együtt jár némi lemondással vagy nehézséggel. Te mivel találtad szemben magad az elmúlt hetek folyamán?

A legnagyobb nehézség, amivel minden nap szemben találom magam, az a magyar nyelv. Számomra abszolút nehéz nyelv, annak ellenére, hogy számos utazásom miatt már rutinosan kezelem az olyan helyzeteket, amikor nincs közös nyelv, és könnyen kifejezem magam akár gesztikulációval is. A forint használata is elég sok nehézséget okoz számomra. Nagyon szokatlan fizetőeszköz, és egy darabig még mosolyogtam is a nagy címleteken. De már kezdem megszokni, és lényegében otthon érzem magam.

Visszatérve az iskolára, ahol dolgozom, elég sok nehézséget okoz a kommunikáció a kisebbekkel, akik még nem tanulnak angolul. Néha előfordul, hogy az önkéntes társaimmal nem tudjuk sehogyan sem elmagyarázni egy játék szabályait a gyerekeknek, és akkor valami egészen más módszerhez kell folyamodnunk, ami nem rutinszerű. A felsősökkel persze minden egyszerűbben működik. Egyébként az egész iskolai közösség nagyon barátságos és örülök annak, hogy itt lehetek, ahol tárt karokkal fogadtak minket.

 Pihenni neked is kell. Ilyenkor mivel töltöd szívesen a szabadidőd?

Nagyon megtetszett a magyar néptánc és szívesen járok az órákra. A magyar és a spanyol nyelvek tanulása is elég sok időt elfoglal az életemben. A hétvégéket néhány alkalommal Budapesten töltöttem, hogy találkoznak azokkal a külföldről érkezett EVS önkéntessel, akik más szervezeteknél végeznek hasonló munkát. Később pedig, amikor az időjárás kedvezőbb lesz, sokat szeretnék utazgatni Magyarországon.

Aušra által vezetett szakkörök a Búzaszem Iskolában:

• Fotó szakkör felsősöknek péntekenként 16.00 - 17.00
• Kézműves szakkör csütörtökönként 14.45 - 15.30

Az EVS projekt az Európai Bizottság Erasmus+ program támogatásával valósul meg. A projekt fogadó szervezete a Búzaszem Alapítvány. Koordináló szervezet: Fiatalok a Vidékért Egyesület.

A szöveg tartalma kizárólag a Fiatalok a Vidékért Egyesület felelőssége, és az Európai Bizottság nem felelős az abban megjelent információkért.