Lassacskán kialakulnak a napi rutinjaim az új lakhelyemen. Igyekszem tudatosan arra törekedni, hogy olyan dolgok épüljenek be, amik eddig nem voltak ( másnak ez teljesen természetes, de nekem nem voltak azok, mert mindig siettem valahová) Nagyon egyszerű dolgokra kell itt gondolni: beépíteni a nyugodt reggelizést és kávézást a teraszon, nem túlgondolni mindent, nem rohanni sehová, új ételeket főzni, a munkahelyemen megállni a helyem, mindenkinek adni egy-egy mosolyt, vagyis csak élni és élvezni a mindennapokat stressz nélkül. Ezek látszólag egyszerű dolgok, de valahogy mégsem. Mégis úgy érzem, itt ezek könnyebben megvalósíthatóak, mert a környezetemben az emberek állandó mosollyal az arcukon rohangásznak, a közlekedési eszközökön nem mindenki a telefonját bújja, és az anyukák, ha rávigyorgok a gyerekére, nem akarnak megölni a tekintetükkel, hanem rám is, és a gyerekre is mosolyognak. Ezek az apróságok olyan sokat tudnak jelenteni... Mindenki nyitott, meghallgatja a mondanivalódat, ha esetleg nem ért vele egyet AKKOR IS!! Bárkit leszólítok az utcán, hogy mit hol találok rögtön segítenek, és nem küldenek el a .....  A munkahelyemen, ha esetleg forgalom miatt kések 3 percet, nem küldenek rám megvető pillantásokat, hanem még megkérnek, hogy üljek le egy kicsit a padra, mert látszik, hogy siettem és alig kapok levegőt, sőt még megkérdezik, hogy szeretnék-e egy kávét inni. ÉRTED?! Például a munkatársam alaposan megfázott, ezért a héten nem volt suliban, helyettesítette egy másik napközis tanárnő. Beszélgettünk, hogy lehet még jövő héten sem jön, mert az a legfontosabb, hogy meggyógyuljon!!! Az egyetemen az volt a mérvadó, hogy amikor már nincs lázad, akkor már menj vissza a gyakhelyre, mert egy kis megfázás, hát az majd elmúlik... Itt Te és az egészséged van a központban, mert csak akkor tudsz teljes erőbedobással dolgozni, ha egészséges vagy, és a gyerekeknek is ez a legjobb. Otthon, hány embert látok kínlódva, betegen bemenni dolgozni, mert muszáj, mert ha nem teszi meg elveszíti a munkahelyét, vagy a kollégái orrolni fognak rá, amiért már megint helyettesíteni kell... 

Ezek azok a dolgok amelyeknek természetesnek kellene lenniük, de sajnos nem azok, és ezeket még tanulnom kell... de nagyon nagy örömmel teszem!

Forrás: http://ildi-leipzig.blog.hu/2016/09/18/ujdonsagok_buvoleteben_avagy_kein_stress