Szombaton és vasárnap dolgoznunk kell a látogatók nagy száma miatt, ezért a mi pihenőnapunk a hétfő és a kedd.
Az eheti kedden kocsiba ültünk mind a 6-an (Sira kutyával együtt 7-en) és Sara (a főnököm) elvitt minket a hegyekbe. Azt mondta, megnézzük a „természetes úszómedencéket”. Nagyjából egy óra volt az út, és miután leparkoltunk a fenyőerdő szélén, csak pár száz métert kellett sétálni úti célunkig. Az elénk táruló látvány elképesztően gyönyörű volt. A hegyekben kanyargó folyó az évezredek során jó mély medret vájt magának, ami helyenként kiszélesedik, és tényleg medencéket alkot. A víz kellemesen langyos, strandolához tökéletes, a mélysége változó. Sok helyütt olyan mély, hogy a sziklafalról ugrálnak bele az emberek. Nehezen leírható élmény több méteres sziklafalak között úszkálni és természetes kőcsúszdákon lecsúszni egyik medencéből a másikba, de azt elmondhatom, hogy az első gondolatom az volt, hogy ide muszáj még visszajönnünk a nyár folyamán…
Ezeket a fotókat itt lehet megnézni (érdemes): http://napesszunyog.blog.hu/2016/07/14/2_bejegyzes_egy_nap_a_szabadban#gallery-1468507332_1
Fürdőzés után ettünk egy jégkrémet Horta de San Joanban. Ez a falu arról nevezetes, hogy Pablo Picasso sok időt töltött itt, és itt kezdődött a kubista korszaka. A helyiek annyira büszkék rá, hogy még a kocsma falán is Picasso-kép lóg. :)
Horta de San Joan
A hegyek lábánál gyakran találunk olajfaligeteket.
A termőréteg igen sekély.
Kontor Csilla Spanyolországban EVS önkéntes.
Forrás: http://napesszunyog.blog.hu/2016/07/14/2_bejegyzes_egy_nap_a_szabadban#
