Hoppsza, ez EVS!

EVS STARA ZAGORA-ban

2018. augusztus 13. 16:23 - Mokos Béla

Varga Katalin EVS önkéntes írása

Szeptember 11
Ez volt az a dátum, amikor nekivágtam az EVS programnak és 1 évre kiköltöztem Bulgáriába. Pozsonyból szálltam repülőre Szófiáig majd onnan busszal Stara Zagorába. Egy ukrán lánnyal ismerkedtem meg a buszon, aki akkor a tengerpart, Obzor fele tartott. Kiderült, hogy vannak közös pontjaink az életünkben például az, hogy az ő édesapja is magyar származású. Kicsi a világ. Majd megérkeztem és Krasimira várt a buszmegállóban. Bemutatkoztunk egymásnak újra és köszöntöttem is egy kis csomaggal, amit még otthon készítettem össze neki minden földi jóval. Így indult az én történtem

Október
Az első hetekben annyi impulzus ért, hogy minden nap lenulláztam magam, fáradtan, de izgatottan vártam a következő napot. Minden hétre be volt táblázva, hogy melyik iskolába megyünk foglalkozni a gyerekekkel, ezenkívül beindult a CEI rádió show kedden és csütörtökön. Furcsa volt még minden, főleg, hogy az emberek jönnek és mennek, emlékszem ebben az időben búcsúztattuk Magdát(PL) és Miguelt (POR). 1#rugalmasankezelniaváltozásokat

November
Ejött az első szófiai Önkéntes Tréning. Volt már olyan érzésed, hogy egy asztalnál ülsz több mint 50 olyan emberrel, akik más-más országból jöttek, de egy nyelvet beszéltek? Különböző emberek, de sokszor hasonló tervekkel, érzésekkel és problémákkal? Én ezt éreztem, nagyon jó érzés volt. Két coach dolgozott velünk 5 napig és elég sokszor kiváltották bennem az „AHA” érzést. Személyiségtesztjük alapján delfin vagyok 2#önismeret

December
Mindenki készül a karácsonyra gyerekektől rengeteg rajzot kaptam, még mindig úgy fogadnak minket, hogy belépünk az ajtón és megölelnek. Sokszor helyzeteket elevenítetettem fel, amikor egy angol szót kerestem beszéd közben: -HUG-egy életre megjegyeztem itt Stara Zagorában. 3#feltételnélkül

Január
Slivenbe mentünk el egy rádió interjúra, ahol meséltünk az eddigi tapasztalatinkról központi téma volt a barátság, kinek hány barátja van, van e egyáltalán, ezenkívül megmutatta nekünk Lory(ITA) azt a profi rádió stúdiót, ahol többi önkéntes társával együtt dolgoznak. 4#tanulás

Február
Kazahnlakba mentünk beszélgetni a helyi fiatalokhoz, hogy merjenek nagyot álmodni és pályázzanak meg egy külföldi önkéntes ösztöndíjat. Egy lány tette fel a kezét az előadásunk alatt kb 17 éves lehetett, folyékony angoltudással és olyan céllal, hogy orvos akar lenni, mégpedig Indiában. 5#gyöngyszemek

Március
CEI napot tartottunk egy szép márciusi napon, amikor kiraktunk egy nagy fehér táblát azzal a mondatkezdéssel: аз искам vagyis én akarok…. A március amúgy fontos hónap a bolgárokanak, mert ekkor kezdődika martenica, amellyel a tavaszt, az újrakezdést várják szimbolikusan. Kíváncsian nézték a helyiek mit csinálunk a parkban, megzavarva a sakkuzásukat, de a nap végére tele írták célokkal a papírt.6#nekedmiacélod

Április
Greenpeace szervezésében részt vettünk a Föld napja akcióban, ahol workshopot szerveztünk a stara zagorai gyerekeknek. Ügyességi feladatokon kívül szó volt, hogyan tudunk újrahasznosítani, milyen alternatívák vannak egyes hétköznapi megszokott megoldások helyett egy zöldebb, tudatosabbat használni. A délelőtti program után meghívtak minket egy ebédre, ahol arra kért minket a Greenpeace vezetője, hogy húst és alkohol, ha lehet, akkor ne rendeljünk, mert ez ellentmond a szervezet normáinak. 7#fanatizmus #elmentemszavazni

Május 9 Európa nap
Európai nap alkalmából előadást tartottam több iskolában, hogy milyen előnyöket élvezhetnek a fiatalok azáltal, hogy Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Végén megkérdeztem őket, hogy milyen terveik vannak a jövőben. Egy lány azt mondta: Olyan önkéntes akarok lenni, mint te. 8#taníts

Június
Elkezdődött a nyári tábor, ami tulajdonképpen egy városi napközi volt. És hogy mit csináltunk? Mindent. Reggel torna, névjáték, számháború kint, gumi macit irodában, karkötőt, origamit, állatkertbe mentünk, péntekenként strandra mentünk, banán tumrix, rádió nap, agyagoztunk, ha esett az eső filmeztünk, de utána tollasoztunk, aztán krokodilos kulcstartó, maszkot gézből, zabpehelyből kekszet…..9#ötletek

Július
Hetente egyszer jártam egy könyvtárba, ahol mindig magyar napot tartottam a gyerekeknek. Előadást tartottam Magyarországól, hagyományainkról, milyen zenéket hallgatunk. Vittem nekik mákos sütit, amit anyukám csak telimákosnak hív, quzt játszottunk és megtanítottam velük a kiszámolónkat 10#ecpec

Augusztus
Ketten maradtunk én és Leva (LIT). Már mindent tudunk. Rádióban most én jövök utána te, de holnapra ezt találtam ki. Mit szólsz? Elmegyek, megveszem hozzá a cuccokat. Esni fog? Nem baj van nálam színező csak filceket hozzál. Később pincérnő mondja, hogy nincs angol étlap: няма проблем. 11#kész

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hoppsza.blog.hu/api/trackback/id/tr7414178651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.