Hány munkaórával kalkuláljon egy EVS önkéntes általában? És hány szabadnappal? Mi a különbség a szabadnap és a szabadság között? Havonta kell-e kivenni a szabadságot? Számíthat-e az önkéntes a szabadsággal töltött idő során is a juttatásokra? Ezek azok a kérdések, melyek rendszerint felmerülnek az önkéntesek részéről és amelyekre az alábbi cikkben igyekszem maradéktalanul válaszolni.

A munkaidő helyes értelmezése

A munkaidővel kapcsolatban két fontos alapelv van, ami magyarázatra szorul.

Az egyik, hogy az EVS önkéntesség teljes munkaidős szolgálatnak számít, ami kizárja azt, hogy a résztvevő az önkéntes státusz mellett egyéb aktív közreműködésen alapuló munkaügyi vagy tanulói státuszt létesítsen vagy tartson fenn.

A másik azzal kapcsolatos, hogy az EVS projektek fő célkitűzése az önkéntesek szempontjából a tanulási folyamat megvalósulása, ezért az ezzel járó időbefektetést a program munkaidőnek ismeri el. Egyszerű példa erre az, amikor az önkéntes nyelvi képzéssel tölti az idejét, ami a fentiek alapján munkaidőnek számít.

Az EVS önkéntesek hetente legalább 30, legfeljebb 38 órát tölthetnek munkával, melybe bele kell számítani tehát a nyelvi képzés idejét, a tréningeken, képzéseken való részvételt, az egyéni és csoportos tanulási folyamat támogatására, értékelésére fordított időt is.

A szabadnapra és szabadságra vonatkozó szabályok

 A szabadság ugyan azt jelenti itt is, mint egy munkavállaló esetében, vagyis a fogadó szervezettel (mint kvázi munkáltatóval) előre egyeztetett módon az önkéntes szabadságot kérhet.

Minden EVS önkéntes havonta 2 nap szabadsággal számolhat. Ez azonban csak egy kalkulációs mód arra, hogy az önkéntesség teljes időtartamára hogyan számoljuk ki az önkéntest megillető teljes szabadságot. Ha tehát egy önkéntes 10 hónapos EVS önkéntességre köt szerződést, akkor 10 hónap x 2 nap, azaz összesen 20 nap szabadság jár neki az önkéntesség teljes időtartamára. Ez a 20 nap tömbösíthető vagy felosztható oly módon, ahogy erről az önkéntes és a fogadó szervezet közösen megegyeznek az önkéntesség ideje alatt.

A szabadnap a munkahéten járó  két egybefüggő szabadnap, ami egy munkavállalónak is jár. A felek, azaz az önkéntes és a fogadó szervezet szabadon megegyezhetnek arról, hogy a hétnek melyik napját jelölik meg munkanapnak és melyiket szabadnapnak, sőt, közös megegyezéssel eltérhetnek attól is, hogy a két szabadnap két egymást követő nap legyen. Ezt az eltérést azonban célszerű írásban és előzetesen, azaz még az önkéntes szolgálat megkezdése előtt rögzíteni.

Fontos szabály az EVS programban, hogy a szabadnapokra és a szabadsággal töltött időre is jár az étkezési támogatás mégpedig napra lebontott mértékben. Ez olyan esetekben ad lehetőséget vitára, amikor az önkéntes a fogadó szervezet konyháján, menzáján, vagy a fogadó család konyhájában, azzal közös háztartásban étkezik és nem kap pénzt étkezésre, hanem szabadon fogyaszthat az itt megjelölt módokon. Szabadnap és szabadság esetén azonban pénzben kell átadni számára az étkezési támogatást, hogy a szabad mozgásban ne korlátozódjék.

Szintén szabály, hogy a szabadnapokon és a szabadság ideje alatt is fenn kell tartani, azaz biztosítani kell az önkéntes számára a szállást. Abban az esetben fontos szabály ez, amikor az önkéntes tömbösítve veszi ki a szabadságot, így akár egy hónapot is szabadsággal tölthet. Ebben az időszakban is biztosítani kell tehát számára a szállást függetlenül attól, hogy ezt az időt a számára bérelt lakásban vagy utazással tölti.

Hol találjuk ezeket a szabályokat eredeti megfogalmazásban?

A küldő szervezetek feladata, hogy a résztvevők számára átadják az EVS info csomagot, melynek egyik dokumentuma a What to expect from EVS című hatoldalas szabálygyűjtemény. A dokumentum csak angol nyelven érhető el. Ez a dokumentum általános módon rendelkezik többek között a munkaidőről, a szabadnapokról, a szabadságról és még rengeteg más szabályról, amelyek ismerete minden EVS önkéntes hasznára válik.

A dokumentum innen tölthető le: http://www.fve.hu/download/EVS/Annex3_WhatToExpectFromEVS.pdf

 A munkaidővel, szabadnapokkal, szabadsággal kapcsolatos konkrét részleteket az önkéntesség megkezdése előtt kell tisztázni a küldő és fogadó szervezetek, valamint az önkéntes között és írásban is bele kell foglalni ezeket az önkéntes megállapodásba (volunteering agreement).